mi ez?F.A.Q.

Megkezdődött az Ökumenikus Imahét

református A fasori református templomban 2011. január 16-án ünnepi istentisztelettel nyílt meg az idei ökumenikus imahét. Az istentisztelet egyben a soros magyar EU-elnökség egyházi megnyitó ünnepsége is volt. Az istentisztelet liturgiájában az Ökumenikus Tanács tagegyházainak püspökei, vezető lelkipásztorai vettek részt. Szentbeszédet mondott Erdő Péter bíboros, igét hirdetett Gáncs Péter evangélikus püspök.

Az imahét megnyitóján megjelent Réthelyi Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere, Szászfalvi László egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkár és Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból. Részt vett az istentiszteleten Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdazdaságért felelős államtitkára, Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára, Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Az egyházak képviselői között külföldről érkezett vendégek is voltak: Rüdiger Noll protestáns lelkész, az Európai Egyházak Konferenciája Egyház és Társadalom Bizottságának igazgatója, Piotr Mazurkiewicz, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa brüsszeli bizottságának főtitkára, illetve Fazekas László református püspök, a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának alelnöke és Miloš Klátik, a Szlovákiai Evangélikus-Lutheránus Egyház elnök-püspöke.

Az egybegyűlteket Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke köszöntötte. Köszöntőjében az imádságról, annak fontosságáról szólt: mindenkinek szüksége van arra a dimenzióra, ami csak az imádságban nyílik ki – mondta. Kitért arra is, hogy a kereszténységnek dialógusban kell állnia az állammal, a társadalom más szellemi irányzataival, az egyházak családján belül pedig őszinte párbeszédre van szükség.

Bölcskei Gusztáv köszöntője után D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, az Ökumenikus Tanács elnökének és Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének imádsága következett.

Az olvasmányokat Csernák István metodista szuperintendens és Mészáros Kálmán baptista házelnök olvasta fel.

Ezután Gáncs Péter, evangélikus elnök-püspök a Mt 5,21–26 szentírási szakasz alapján tartott igehirdetése következett.  Beszédében az evangéliumi szakaszból kiindulva, amely a hegyi beszédről szól, kitért az alkotmányozás kérdésére is. Megoszlanak arról a vélemények, mondta, hogy mennyire van helye Istennek egy közjogi dokumentumban. Ennél azonban fontosabb kérdés, hogy Isten országa alkotmányában hol van helyünk?  Jézus Krisztus hegyi beszéde „Isten országának alkotmányaként” értelmezhető, amely utat mutathat Krisztus tanítványainak.  Az imanyolcad arra ad lehetőséget, hogy végiggondoljuk helyzetünket, önvizsgálatot tartsunk és szembesítsük önmagunkat Isten országának alkotmányával.

Van mit rendeznünk a keresztények egységért meghirdetett ökumenikus imahéten egymás között, és szélesebb körben az Európai Unió családján belül is – állapította meg.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentbeszédében emlékeztetett arra, hogy az első keresztények kitartóak, állhatatosak voltak  az imádságban. Ha rendszeresen imádkozunk, ha hittel felülvizsgáljuk és Krisztus fényében újra meg újra megújítjuk életünket, és a bonyolult mindennapok kísértései közepette is megvívjuk a hit jó harcát azért, hogy inkább az ő akaratát kövessük, mint a saját önzésünket, akkor lehetünk állhatatosak, akkor lehetünk kitartók a hitben.

Az imádságban való egység a keresztények között már megvalósulóban van. Különösen ilyenkor, az egységünkért hirdetett imahét során. A keresztények teljes közössége a kenyértörésben, az Eucharisztiában valósul meg. A hitbeli közösségnek az eucharisztikus áldozat és lakoma közösségét meg kell előznie – mondta: „A kenyértörés, az Eucharisztia közössége egész egyházi életünk és küldetésünk csúcsa és forrása, amint a II. Vatikáni Zsinat tanítja (l. pl. Lumen Gentium 11a). Egyszerre elősegíti és kifejezi a keresztények teljes közösségét. A hitbeli közösségnek éppen ezért Egyházunk meggyőződése szerint az eucharisztikus áldozat és lakoma közösségét meg kell előznie. Ám azért imádkozunk, és azon fáradozunk, hogy a keresztények között – nem csupán emberi erőfeszítések eredményeként, hanem Isten kegyelméből – létrejöjjön majd az a teljes közösség, amely az Eucharisztiában való közös részesedésben ragyoghat el.” – fogalmazott Erdő Péter.

Beszédében kitért arra is, hogy hazánkban és Európában is igen nagy szükség van a közösség, a szolidaritás  érzésére és az ezért való cselekvésre. A szolidaritást az Európai Unió alapvetó értékei között szokás emlegetni. Erdő Péter reményét fejezte ki, hogy a most következő félév, a magyar elnökség időszaka erősíti a népek közösségét és hozzájárul az elepvető emberi értékek, az élet a család, az emberi méltóság szolgálatához.

Erdő Péter szentbeszéde a Beszédek rovatunkban olvasható.

Fabiny Tamás evangélikus püspök a bűnbánati imában a szombat éjjeli diszkóbalesetben elhunyt három lány családjáért is könyörgött.

A keresztény egység litániáját Bölcskei Gusztáv mondta el, majd a hálaadó ima következett, amelyet Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára mondott. A Miatyánk után D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke mondta az elbocsátást, majd a MEÖT tagegyházainak püspökei, ortodox, anglikán, görög katolikus főpásztorok, református és evangélikus püspökök, és a meghívott külföldi vendégek kérték Isten áldását az imahét folytatására.

A szertartás a Himnusz eléneklésével ért véget.

forrás: Magyar Kurír