Keresztény lelkiségi portál közösségeknek és híveknek.

Sorozatunk a társadalomban egyre szélesebb körben terjedő ezoterikus jelenségekről ad keresztény szempontú ismertetést. A témák között szerepel az ezotéria, a radiesztézia, az alternatív gyógyászat, a Hellinger-féle családállítás, a homeopátia, a reiki, a fengsui, a kineziológia stb. Kilencedik összefoglalónk a Bach-virágterápiáról szól.

A Bach-virágterápia közismert és közkedvelt. Noha tudományos szempontból „hatástalan gyógyszernek" minÅ‘sül, egyre több orvos is ajánlja, sÅ‘t olykor kórházban is  alkalmazzák a „virágokat". Sokan azért használják ezeket a „cseppeket", mert állítólag lelki úton is hatnak. Milyen is pontosan ez a gyógymód, és miért szemléli kritikusan a keresztény ember?

Honnan ered a Bach-virágterápia?

A Bach-virágterápia atyja a walesi dr. Edward Bach (ejtsd: 'becs'; 1886–1936). Pályafutását homeopataként kezdte, de hamarosan kifejlesztette saját gyógymódját. Úgy gondolta, hogy minden betegség lelki konfliktusból, a 'felsÅ‘bb én' és a 'személyiség' összeütközésébÅ‘l fakad. E konfliktust jellemhibák okozzák, és olyan beteges állapotokhoz vezet, mint a gÅ‘g, a kegyetlenség, az önzés, a gyűlölet, a bizonytalanság, a tudatlanság, a kapzsiság. Dr. Bach összesen 38 negatív lelkiállapotot nevezett meg, amelyeket 38 különleges virágeszenciával kívánt gyógyítani. A „gyógyszernek" nem magát a betegséget, hanem a mögötte rejlÅ‘ lelki gyengeséget kellett orvosolnia – vagyis a virágkivonatok a jellem fejlesztését szolgálták. A Bach-virágterapeuták ma is azt mondják, hogy lelki válságban, nehéz élethelyzetben, sÅ‘t egy-egy komolyabb döntésnél is segít, ha az ember beveszi a megfelelÅ‘ virágkivonatot. Dr. Bach korai halála után a Bach-virágterápia feledésbe merült. A nyolcvanas években, az ezoterikus áramlat kibontakozása idején kezdték jobban reklámozni. Az üzleti siker miatt  ma sok utánzó épít a bachi alapgondolatra.

Hogyan jutott el Bach a 38 virágeszenciához, és hogyan működnek?

Milyen eszmék állnak a Bach-virágterápia hátterében?

Maga Bach doktor is úgy gondolta, hogy gyógyszerei nem hagyományos módon hatnak; a terápiás cél nem mérhetÅ‘ össze a hagyományos gyógyszerekével. A szabadkÅ‘műves Bach saját ezoterikus világnézete alapján alkotta meg terápiás elméletét. Úgy gondolta, hogy a betegség mindig valamely téves gondolkodásmód vagy lelki fejlÅ‘dési hiányosság kifejezÅ‘dése, ezért mindenki maga felelÅ‘s a gyógyulásáért. Bach hitt a reinkarnációban, és úgy vélte, gyógyszerei segítségével a betegek könnyebben tudják végrehajtani jelen életük spirituális „feladatait". Az emberen belül megkülönböztette a felsÅ‘bb (isteni) ént és a személyiség földi megjelenését. Az ember feladatának tartotta, hogy felismerje saját isteni mivoltát, s végül kizárólag ezt a szívében rejlÅ‘ „igazságot" kövesse. A „spirituális" virágeszenciákat elsÅ‘sorban nem gyógyító, hanem üdvözítÅ‘ szereknek tekintette, és ezért „szentségeknek" nevezte, melyek az ember lelki tökéletesedését szolgálják. Az ezoterikus felfogásnak megfelelÅ‘en az embernek meg kell tanulnia, hogy egyedül önmagában bízzon, és semmilyen külsÅ‘ tanítást ne fogadjon el. 

Alkalmazzon-e Bach-virágterápiát a keresztény ember?

A Bach-virágterápia mögött rejlÅ‘ ideológia összeegyeztethetetlen a bibliai-keresztény gondolkodással. Az ilyen szerek hosszú távú alkalmazása akkor is befolyásolhatja a gondolkodást és gyengítheti a keresztény felfogást, ha valaki természetes gyógymódnak tartja, és nem foglalkozik az ezoterikus háttérrel. A keresztény ember hiszi, hogy a betegség oka nem feltétlenül a rossz gondolkodásmód, és hogy az ártatlanok szenvedése igenis létezÅ‘ dolog. A keresztény szerint a jellem tökéletesedése kitartó önnevelés, megtérés, ima és kegyelem hatására, nem pedig gyógyszerfogyasztás által megy végbe. Háttere és szemléletmódja miatt a Bach-virágterápia nem annyira alternatív gyógymód, mint inkább az üdvösségrÅ‘l szóló ezoterikus tanítás része. Ezért a keresztény ember tartózkodjék a Bach-virágterápia alkalmazásától.